Szigetelek 4.
Az idei Sziget fesztivál leghosszabb napján vagyok túl, és már látom is a fényt az alagút végén. Ezt szó szerint értem, mert a fesztivál területén található két fény pult közül az egyiket sikerült betalálni. Azoknak akik nem tudják, a fény a valamilyen szörpre szódásszifonból rálőtt vodka neve, amelyet még habzása közben kell meginni. Jól hangzik nem?!
Nem. Nagyobb mennyiség fogyasztása esetén végzetesek lehetnek a következmények, és sajnos én is ebbe a hibába estem. Ugyan csak kettőt ittam, de az is rendesen a fejembe szállt, na de ne szaladjunk ennyire előre, inkább kezdjünk mindent az elején. Reggel még úgy tűnt, hogy ez a nap lesz a fesztivál mélypontja, esett az eső, sáros volt minden, rossz volt a hangulat és 1200 Huf-ot kértek egy olyan kajáért, ami annyira tele volt curryvel, hogy a végén szinte alig tudtam megenni. Szóval nem voltunk valami boldogok. A koncertek sem ígérkeztek olyan jónak mint eddig, persze ez teljesen szubjektív.
Az ausztrál JET koncertjét csak nagyon messziről hallgattam, igazából nem érdekelt mit csinálnak a színpadon. Helyette megnéztük Kőhalmi Zoltán humorfelelőst, aki mint mindig, most sem hagyta cserben a közönséget. Meg kell mondjam, hogy üde színfolt a sok gitár, meg basszus között kicsit leülni és elnevetgélni egy másik ember hülyeségein. Nagyon élveztük a dolgot, de még a vége előtt el kellett mennünk, hogy leellenőrizzük a közeli mosdó tisztaságát.
A Pendulum és a Prodigy fellépését már a nagyszínpadnál figyeltük. Elég sok embert megmozgatott ez két koncert, de hátulról úgy tűnt még mindig nincs teltház, majd ma! Ekkor kezdődtek a bajok, ugyanis barátaim kitalálták, hogy ők mennyire szeretnének fényt inni én pedig hülye módra belementem. Az este többi része a homályba vész, de az biztos, hogy már világos volt mikor visszatértem a sátramhoz.
Az igazi nagy tömeg valószínűleg ma fog megérkezni szombat lévén. Nagyon sok napijegyes fesztiválozót várnak Placebora, Manic Street Preachers-re, Klaxons-ra, de főbb húzónévnek ígérkezik a The Crystal Method és Eric Prydz is. Megpróbálom ma nem annyira elhagyni magam, és akkor talán egy normális összefoglalót tudok írni holnap, bár aki itt van, az úgysem olvassa, aki meg nem, annak úgysem lehet elmondani.
