Két PVSK-t is lehetett volna egymás ellen játszatni, annyi egykori és jelenlegi Párduc volt kinn a Pécs-Szolnok összecsapáson február 6-án este a Lauber Dezső Sportcsarnokban. Az idei csapat mellett ugyanis a nézőtéren ült Dénes Gábor, Tóth Nobert, Lapov míg az ellenfélnél pályára lépett Alekszics, Kelley és Grebenár is. A mérkőzés kérdése az volt, hogy a Szolnok győzelmi sorozata megszakad-e a pécsiek ellen.
Pécsi VSK-Pannonpower: Ames 16/12, Lakatos 6, Bojovics 13/6, Eilingsfeld, Helbich 12. Cs.: Ruják, Canac 10, Hosszú 3/3, Czigler 15.
Vezetőedző: Ivica Mavrenszki.
Szolnoki Olaj KK: Kelley 22/15, Fodor 13/6, Vesztergom 7/3, Rice 23/18, Barro 12. Cs.: Alekszics 6/6, Grebenár, Váradi 3/3, Harazin 2.
Vezetőedző: Pór Péter.
PVSK-Pannonpower - Szolnoki Olaj
75-88
6-17. Ilyen arányban talált be a Pécs illetve a Szolnok a hárompontos vonalon túlról. A mérkőzés egyik meghatározó tényezőjének ugyanis a Tisza-partiak rendkívüli hármasai bizonyultak. A Pécs az elmúlt időszakban a DEKE és a Nyíregyháza ellen is vereséget szenvedett, mégis a tegnap esti vereséggel végződő meccsen bíztató pillanatokat is láthattunk. A tabella második helyén szereplő Szolnokkal szemben ugyanis jó, helyenként megnyerő játékot is láthattak a kilátogatók. Három negyedig nyitott volt a meccs, a vendégek az utolsó öt percben döntötték el a mérkőzés sorsát.
Tél, hó ide vagy oda szép számú Olaj szurkoló jött el Pécsre bíztatni kedvenceit. A mérkőzés favoritjának a bajnoki címre törő Szolnok számított, de Ivica Mavrenski és a játékosok is bizonyítani akartak a botladozások után. A meccs első támadását a Párducok vezették, de a szolnokiak szerezték meg a vezetést Barro révén. Ames és Lakatos kosarával kezdtük meg mi is a pontgyártást, de az ellenfél hamar megugrott öt ponttal. A védekezésben akadtak problémáink, Kelley és Rice vezetésével, szép egyéni megmozdulásokkal a piros mezesek magabiztosan játszottak, miközben nálunk a faultok száma növekedett elsősorban. Az első játékrész végén 20-25-re ment a Szolnok, így volt mit mondani a pécsi kispadnál.
A második negyed felemás eredményt hozott. Míg ekkor könyvelhettük el a találkozó eddigi legnagyobb különbségét (22-31), ebben a tíz percben, elsősorban Ames pontjaival, sikerült a mecsekaljaiak felzárkózása, sőt a vezetést is sikerült átvenni. (17.percben 38-37) A szurkolók hangjai is megjött rendesen, érezték a Szolnok kis megingását a pályán és a pályán kívül is, meg is ugrottunk 42-37-re. A szolnoki rövidzárlatot aztán Rice triplája, majd Harazin kosara törte meg, ami után egyenlő állással vonulhattak öltözőbe a csapatok..(42-42)
A harmadik negyedet a Tisza-partiak kezdték erősebben és két gyors triplával jutottak ismételten előnyhöz (47-53) Nagyon fontos percek következtek a találkozón, ha ugyanis a pécsiek hagyják Kelleyéket nagyobb pontkülönbséggel meglógni, akkor az eldöntheti idő előtt a találkozót. A pécsi csapatkapitány, Czigler érezte meg ennek a súlyát igazán, aki a szezon legjobb perceivel tartotta a csapatában a lelket. Lepattanókat és még értékesebb pontokat szerzett. Lakatosék is nagy levegőt vették és eggyel feljebb kapcsoltak, így pár perc alatt ismét nyitottá vált a találkozó 61-63-nál Az utolsó felvonást négy pontos Szolnok vezetéssel várhattál a felek. (63-67)
Tíz perce maradt a Párducoknak, hogy megfordítsák a találkozót és hosszú fordulók után ismét győzelmet ünnepelhessenek. A szolnokiaknál az exmecsekaljai Kelley értékes pontjainak köszönhetően és a többi légiós jó szereplésével egyre csak elnyúltak a hazaiaktól. Öt perc volt a végéig, amikor az utolsó lehetőség megadatott, hiszen csak egy pont volt a két gárda között. Azonban a hazai pálya nem volt mellettünk, a labda a palánkról, miközben minden másodperccel és pontocskával a vendégek kerültek közelebb a győzelemhez. Két perccel volt hátra a találkozóból, amikor Alekszicsék végső csapást mértek a Pécsre, esélyt sem adva nekik. A mérkőzés vége 75-88 lett, ami a mutatott hullámzó, valódi játéknál nagyobb különbséget mutat a Szolnok javára.


